Budafok, magánkert

2004-2006

Tervező: Buella Mónika

Amilyen picurka a kert, olyan keservesen született meg a terv. A megrendelő folyton változó, csapongó elképzelései miatt elképesztő mennyiségű vázlat született. Képtelen volt a tervező megérteni, hogy az alig több mint 100 m2-re nem lehet belezsúfolni a megrendelő összes kedvenc növényét. A folytonos nézeteltérések miatt közös megegyezéssel télen szünetet tartottunk, hogy ülepedjenek, érjenek az elképzelések. Tavasszal folytatódtak a csatározások, a kivitelezés közelgő időpontja azonban csodákra képes. Megszületett a terv! A tervező ragaszkodott ahhoz, hogy innentől kezdve semmiféle változtatásra nincs lehetőség, csak következetesen lehet valamit megépíteni. A tervezői határozottság azonban egyetlen ponton mégiscsak megrendült. Az a szép zöld gyep… Hány alkalommal hallgatta a tervező a kerttel már rendelkező megrendelőket, hogy mennyi baj van a gyeppel. Mert ugye az akkor szép, ha egységesen zöld és szépen nyírt. Hányszor kérdezték, hogy nincs véletlenül lassan növő fű? És ezen a ponton támadott a megrendelő. Ekkor jutott eszébe, hogy akkor venni kell egy fűnyírót, és persze a látványos íves szegélyeken pedig körömvágó ollóval kell kivégeznie a levághatatlan fűszálakat. NEM, nem és nem. Hajthatatlan volt, hiába próbálta a tervező a gyep lélekharmonizáló hatását emlegetni, az ökológiai körforgásban betöltött szerepét ecsetelni. A gyep végül elmaradt. A kertet végül mindketten szeretjük, a tervező is és a megrendelő is. És a legnehezebb, ha a kettő egy és ugyanaz a személy.